A XII. kerület területét a hatalmas kiterjedésű I. kerületből választották le, és kezdetben a Mátyás király város nevet kapta. Ez azonban nem ment át a köztudatba, és a helyiek mindig is mint Hegyvidéket emlegették. Ennek az évfordulónak kívánt emléket állítani a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény azzal, hogy helytörténeti konferenciát szervezett, amelyen kerületünk múltjával foglalkozó kutatók számolnak be a legkülönbözőbb témákban.
Pokorni Zoltán, a Hegyvidék polgármestere a konferencia megnyitásakor beszédében kiemelte, hogy a Hegyvidék bár idén hetvenöt éves, mégis jóval nagyobb múltra tekint vissza, hiszen a terület több ezer éves történeteket, emlékeket is őriz, amit jól példáz a konferencia programja is, mely az ókori római leletektől elkezdve a kortárs művészetekig számtalan témát felölel. Tizenegy különböző előadást hallgathattak meg a résztvevők; a nyitóelőadást Balázs Attila a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója tartotta, amelyben a XII. kerület 1940-es kialakulásáról számolt be.A délután háromig tartó konferencián többek között az Aquincumi Múzeum régésze, Lassányi Gábor a Hegyvidéken feltárt római kori leletekről tartott előadást, Saly Noémi a Vendéglátóipari Múzeum munkatársa a kerület régi vendéglőinek a múltját ismertette, Salamin András, a Zugligeti Egyesület elnöke pedig Zugligeti értékeink címmel tartott előadást. A helytörténet iránt érdeklődők megismerhették továbbá kerületünk első világháborús síremlékeit, valamint azt, hogy a legújabb kutatások mit tártak fel a Hegyvidék vonatkozásában Budapest 1944-45-ös ostroma során. Külön előadások foglalkoztak a konferencián a kerületi természetvédelem történetével, Schwartzer Ferenc idegszanatóriumával is. A konferencia jól példázta, hogy a helytörténet kimeríthetetlen forrásokkal rendelkezik, és a kutatók mindig új és érdekes témákkal tudnak a nagyközönség elé lépni.