Köszöntőjében Pokorni Zoltán a konferencia egyik fontos kérdésének nevezte, hogyan kell viszonyulni az öregedéshez, amelyen – ha szerencsés – mindenki átesik az életében. A válasz korántsem egyszerű, hiszen folyamatosan változik az idősek helyzete. A legszembetűnőbb, hogy a háború utáni második nemzedék hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt: ők azok, akik szüleikkel ellentétben már nem tapasztalták meg az éhezést, sokkal racionálisabban viszonyulnak a testükhöz és egészségükhöz. Van személyes tapasztalatuk a mozgással, a testedzéssel kapcsolatban, ezért jó esélyük van arra, hogy megőrizzék, vagy akár javítsák azt a fizikai állapotot, amivel elérik az időskort. Ehhez járulnak hozzá a sport- és mozgásos programok, amelyekkel a kapcsolatban az önkormányzatnak bőven vannak tapasztalatai, hiszen a kerület számos ilyen kezdeményezést indított el – emlékeztetett Pokorni Zoltán, aki szerint a nagy fesztiváloknál, a több ezer embert megmozgató utcai futóversenyeknél sokszor hasznosabbak a kisebb programok, amelyeken néhány tucat ember rendszeresen részt vesz.

Ahogyan a polgármester fogalmazott, ezekben a mozgásos eseményekben nem csupán a kalóriaégetés lehetősége vonzó, sokkal inkább a közösséghez tartozás vágya hozza össze az embereket. Ezért van szükség kiszámítható, ismétlődő és hosszú ideig igénybe vehető sportfoglalkozásokra, ahol egymás megismerésére is jut idő. Ezeknek próbál helyet biztosítani az önkormányzat a MOM Kulturális Központban, a Kulturális Szalonban és hamarosan a Törpe utcai új közösségi épületben. Pokorni Zoltán hangsúlyozta: be kell vonni az embereket a létrehozás folyamatába, mert így érhető el, hogy mindenki magának érezze a programokat. Pontosan ilyenek a Kulturális Szalon rendezvényei, melyeket a helyi nyugdíjasok kezdeményeznek és alakítanak.

Fűrész Tünde család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a családpolitika egyik alapja a generációk összekapcsolása. Magyarországon egyre alacsonyabb a születések száma, ugyanakkor nő a születéskor várható élettartam. A születési arányszám 1,5, miközben kettőnek kellene lennie, és ez eredményezi azt, hogy folyamatosan csökken a 15 éven alattiak aránya a népességben, miközben a 65 év felettiek száma emelkedik. Mindez európai probléma is, 2060-ra az uniós országokban a 65 évnél idősebbek aránya eléri a harminc százalékot, míg Magyarország lakossága alig lesz több 7 milliónál.

Lényeges, hogy a társadalom hasznosítsa az idősek tapasztalatait és bölcsességét – hangsúlyozta Fűrész Tünde, felhívva a figyelmet arra, hogy ebben a települések közreműködésére is számítanak. Ebben jó példát mutat a Hegyvidéki Önkormányzat, amely kezdeményezései elismeréseként nemrégiben megkapta az idősbarát önkormányzat kitüntető címet. A bevezető előadásokat követően dr. Apor Péter aranydiplomás belgyógyász a hatvan éven túliak egészségmegőrzésének lehetőségeit mutatta be, majd dr. Irmai István egyetemi adjunktus az időskori életmódváltás fontosságáról tartott előadást. Balassa Levente életmód tanácsadó a szabadidősport és az életegyensúly kapcsolatára hívta fel a figyelmet, míg Monspart Sarolta tájfutó világbajnok miután megtornázatta a jelenlévőket, mindenkit arra bíztatott, hogy kortól függetlenül bátran fogjon bele valamilyen számára megfelelő testedzésbe.