„Október 23-a hatvanegy éve a magyar szabadság napja, és 1989 óta a szabadság ünnepe is” – mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, kerületünk országgyűlési képviselője a Hegyvidéki Önkormányzat megemlékezésén. A politikus ünnepi beszédében felidézte saját kamaszkori emlékeit a forradalom napjaiból: osztálytársait, akik néhány héttel később szüleikkel együtt eltűntek a világ forgatagában, és sporttársait, akikkel együtt állt a Margit hídon, nézve a sorokból összefonódott tömeget.

„A társadalmi erőt, a nemzeti összefogást az egyéni akaratok eggyé szilárdulása adta” – vélekedett az államtitkár. Szerinte fontos, hogy képesek legyünk meglátni a hősök alakjában a hús-vér embereket, mert csak így adózhatunk méltóképpen emléküknek, így válhatnak valódi példaképpé. Úgy látja, példaképként szükségünk van rájuk, hiszen ma is meg kell küzdenünk az igazságunkért, biztosnak kell lennünk abban, mit tartunk helyesnek vagy helytelennek, hol van helyünk lélekben és a tettekben. „1956. október 23-án is mindenki maga döntötte el, hol akar lenni, mit vállal saját maga családja, hazája, nemzete szabadsága érdekében” – tette hozzá.

Fónagy János megemlékezett azokról a hegyvidéki hősökről, akik 1956 őszén a forradalmi bizottság tagjaként változásokat követeltek, tüntettek a politikai foglyok szabadon bocsátásért, a Vérmezőnél, a Déli pályaudvarnál, Buda terein és utcáin puskákkal harcoltak a tankok ellen. Mint mondta, hősök voltak az orvosok, ápolók, mentősök, a Böszörményi úti pékségben folyamatosan dolgozó pékek, a rendet fenntartók, a MOM üzemőrei és még sokan mások, akik a forradalom napjaiban is végezték munkájukat, gondoskodtak az itt élők biztonságáról, ellátásáról.

„Hősök voltak, akik az életüket adták Magyarország igazságáért, hősök voltak az ártatlanul kivégzettek, a börtönbe vetett svábhegyi nemzetőrök. Hősök voltak mindazok, akik feláldozták boldogságukat, egészségüket, személyes jövőjüket a nemzet jövőjéért” – fogalmazott a politikus. Személyes felelősségünknek nevezte, hogy hordozzuk és továbbadjuk 1956 örökségét, hogy „a nemzeti helytállás ne csak a történelemkönyvek lapjain jelenjen meg, hanem az egyéni döntés és felelősségvállalás iránytűjeként ma is irányadó legyen”.

Az államtitkár ünnepi gondolatai, továbbá a Kós Károly iskola kamarakórusának előadása, illetve a jókais diákok „A szabadság színei” című produkciója után Pokorni Zoltán polgármester és Fonti Krisztina alpolgármester hegyvidéki pedagógusoknak, oktatási és közművelődési intézmények dolgozóinak adott át díjakat az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján. Életmű Díjat kapott Hraschek Katalin, a Kós Károly iskola karnagya, ének-zene tanára, a felsős zenei tagozat irányítója, a Mackós Óvoda eddigi vezetője, Pósch Mária, valamint Sóti István, a Virányos iskola testnevelő tanára, aki kirándulások, közösségi programok sokaságát szervezte pályafutása alatt.

Eötvös József-gyűrűt vehetett át Antalné Acsai Zita, a Jókai iskola tanítója, Balogh Erika, a Süni Óvodák tagintézmény-vezetője, továbbá Rácz Péter Istvánné (Pintér Ágnes) gyógytestnevelő, sí-, tenisz- és úszásoktató. Hegyvidék Ifjúságáért Díjban részesült Borosnyay Annamária, a Táltos Óvoda intézményvezető-helyettese, Henn Ildikó, a Városmajori Gimnázium magyar nyelv és irodalom tanára, Kissné Biró Zsuzsanna, a Mackós Óvoda pedagógusa, illetve Lukács Sándorné, a Városmajori Óvoda vezető-helyettese.

A Hegyvidék Gyermekeiért Díjjal Szabó Károlyt, a Németvölgyi iskola karbantartóját, valamint Salik Emesét, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria gazdasági ügyintézőjét, gyermekprogramjainak szervezőjét jutalmazták. A Hegyvidék Ifjú Pedagógusa Díjat Écsi Eszternek, a Hegyvidéki Mesevár Óvoda pedagógusának és Volf Annamáriának, a Városmajori Gimnázium matematika-informatika tanárának adományozták. A Segítő Kéz Díjjal idén Pusztai Ramónát, a MOM Sport rendezvényigazgatóját, illetve Taraczky Dániel építészt, a Városmajori Óvodák Csermely tagóvodája számára fedett kerti teraszt tervező szülőt tüntették ki.

A nyugdíjas pedagógusok hosszú, fáradságos munkával eltöltött éveit díszoklevelekkel köszönte meg az önkormányzat. Arany oklevelet kapott az ötven évvel ezelőtt diplomázó Bakonyi Rudolfné Molnár Éva, Emődy-Csige Zsuzsánna, Molnár Bence, dr. Novák István és Reményi Tamásné Bakos Ilona, míg gyémánt oklevelét a pedagógusi pályáját hatvan évvel ezelőtt megkezdő Balkovitzné Cynolter Magda, Gát Istvánné, Potencsik Gizella, Rieth Józsefné, Sófalvi Balázs és Vozár Józsefné vehette át. Vas oklevéllel ismerte el a kerület vezetősége a hatvanöt évvel ezelőtt diplomát szerző dr. Hermann Imréné és Szilágyi Józsefné pályafutását, Halász Ferencné pedig, aki hetven évvel ezelőtt végzett a cinkotai Állami Népiskolai Tanítóképző Intézetben, rubinokleveléért fáradhatott fel a színpadra.

A Hegyvidéki Önkormányzat október 23-i ünnepsége a Gesztenyés kertben, Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész tavaly felavatott, „A szabadság szárnyaló madara” című alkotásánál ért véget. A szobornál koszorúkkal tisztelegtek a forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt az ’56-os szervezetek, a kerületben működő pártok, nemzetiségi önkormányzatok, egyházak, oktatási és kulturális intézmények, a rendőrség, illetve a helyi civil közösségek és hagyományőrző társaságok képviselői. Az emlékműnél Fónagy János országgyűlési képviselő, valamint az önkormányzat nevében Pokorni Zoltán polgármester és Fonti Krisztina alpolgármester is elhelyezték virágaikat.