A Hegyvidék TV által készített, a Freund Tamást bemutató kisfilmmel kezdődő ünnepségen elsőként Vízi E. Szilveszter, az Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke tartott laudációt, számba véve a neves neurobiológus és egyben értékteremtő ember eddigi pályáját A díszoklevél átadása előtt Pokorni Zoltán visszaemlékezett arra, hogy amikor 2000-ben először került kiosztásra a Bolyai-díj, neki is módja volt részt venni annak eldöntésében, hogy ki kapja meg elsőként a díjat. Fontos döntés volt, hisz nem a díj adja meg a rangot a díjazottnak, hanem fordítva, a díjazott adja meg a díjnak a rangját. „Pálinkás Józseffel arról beszélgettünk, hogy sok nagy tudós van, aki méltó lenne a díjra, de kevés az olyan jó kiállású tudós fiatalember, mint Freund Tamás, aki közérthetően tud beszélni a saját szakterületéről, hisz nem csak tudni kell, hanem azt a tudást sokak számára tovább is kell tudni adni. „A Hegyvidék díszpolgára cím átadása nem arról szól, hogy Freund Tamásnak van szüksége egy újabb kitüntetésre és díjra, hanem nekünk van szükségünk egy olyan példaképre, emberre, aki azon túl, hogy felnézhetünk rá, össze is kapcsol bennünket a kerületi közösségünkön belül” – mondta a polgármester.

„Nagyon köszönöm, hogy bár még csak két éve élünk a Hegyvidéken, és gyakorlatilag gyüttmenteknek számítunk itt, a polgármester úr és a képviselőtestület igen nagy megbecsülésben részesített. Elköltözni biztosan nem fogunk, mert ilyen csodálatos helyet Budapesten és vonzáskörzetében sehol sem találni, így ígérhetem, hogy továbbra is részt fogok venni a kerület tudományos és művészeti életében” – kezdte köszöntőbeszédét Freund Tamás, aki különbséget tett aközött, hogy mit jelent egy kisebb és egy nagyobb közösség elismerése. Amikor például a The Brain Prize-zal, az „agykutatók Nobel-díjával” tüntették őt ki, az az országnak is megbecsülést jelentett, a Széchenyi-díj és a Bolyai-díj a munkahelyének és tudományterületének is szólt, a XII. kerületi díszpolgárság viszont személy szerint neki.

„A többi díj messziről jön, ennek pedig a közelisége jelent különleges élményt. Ez az elismerés kisebb közösségtől, sokkal inkább megfogható személyektől származik. Ennek kapcsán érdemes elgondolkodni azon, hogy mit is jelent manapság egy-egy kis közösség tagjának lenni ebben a globalizálódó, információáradattal terhelt, rohanó világban” – mondta Freund Tamás, hozzáfűzve, hogy a kisebb közösségek jóval alkalmasabbak az önszerveződésre és az együttműködésre. Legyen szó szakmai, tudományos, politikai, művészeti, vallási vagy lakóhelyi közösségekről, azok mind közös célokért tevékenykednek, és a mai elszemélytelenedő világban védő hatással is rendelkeznek a társadalmi fejlődésünk különböző aberrációi ellen.

Arról, hogy miként vélekedik még Freund Tamás a mai fogyasztótársadalom adta változásokról, és az olyan kisebb közösségek erejéről, mint amit egy kisvárosnyi kerület is jelent a Hegyvidék következő lapszámában, a tudóssal készített nagyinterjúban olvashatnak bővebben.