„Meghatóan sokan vagyunk – kezdte köszöntőbeszédét Pokorni Zoltán polgármester, szétnézve a Papp László-szobor avatására érkező sokadalmon. – Elég sok szobrot adtunk már át az elmúlt évtizedben, de ennyien még egyikhez sem jöttek. Kivétel talán az Eszterházy-szobor, egy jó összehasonlítás a mostani szoboravatással. Nagyon köszönjük valamennyiünk nevében – leginkább ifjabb Papp László nevében, aki okkal lehet büszke a most összegyűlt tömegre –, hogy ma tiszteletüket tették itt.”

A polgármester szerint jó néhány oka van a Hegyvidéknek arra, hogy szobrot emeljen a sokak számára gyerekkora óta csak Papp Laciként ismert olimpikonunknak. Egyrészt, mert a kerület díszpolgára – még ha nem is minden díszpolgárnak állít szobrot a Hegyvidék –, másrészt, mert Papp László a kerületben dolgozott a MOM-nál és a MOM SC-ben kezdte meg a pályafutását. Harmadrészt azért, mert élete végén az Óra úti házban lakott, és a családja még most is itt él. Negyedik okként talán még az is megemlíthető, hogy a Normafánál egészült ki az ökölvívócsapat edzése favágással…

Pokorni Zoltán azt is elmondta, hogy a testület két éve döntött a szoborállításról. A meghirdetett pályázatra nyolc pályamunka érkezett, ezek külön-külön kiváló tervek voltak, nagyon különböző megformálásokkal, míg végül a zsűri egy klasszikus szoborra adta a voksát. Eredetileg úgy volt, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság Csörsz utcai székházházának udvarát díszíti majd, de aztán a testület úgy döntött, hogy a Gesztenyés kert sarkában, a MOM Kulturális Központ előtt van a helye a szobornak, mert ott többen láthatják. „Ez a hely illik a legjobban hozzá, mert akármekkora csillag is volt, ő mégis megmaradt egy többieknek előre köszönő, közvetlen embernek, amit sokkal jobban kifejez, ha látható helyen, velünk egy térben áll a szobor” – fogalmazott a polgármester.

Fekete Géza, a Papp László-szobor alkotója művészcsaládból származó szobrászművész, 1939-ben született Budapesten. Édesapja id. Fekete Géza szobrászművész, édesanyja Roskoványi Mária rajztanár–festőművész volt, ő maga 1965-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Pátzay Pál és Szabó Iván tanítványaként. 1965 és 1973 között a Ferenczy István Képzőművész Kör tanára volt. Számos alkalommal elnyerte az Ezüstgerely-pályázat képzőművészeti díját. Természetelvű, figuraközpontú szobrászatának legfontosabb alkotásai a portrék és a sporttémájú kisplasztikák. Szobrainak alapanyaga a kő (monumentális körplasztikák, domborművek), valamint a bronz (kisplasztikák), de 1988 óta faszobrokat is készít. Több mint 20 köztéri munkát készített, és 30-nál több önálló kiállításon mutatta be munkáit. Több vidéki városban találhatók bronz- és mészkő szobrai. Alkotásai közül az elmúlt évtizedben Budapesten, közterületen elhelyezett, bronzból készült munkái: Sinkovits Imre-portrédombormű (Petőfi tér, 2008), Papp László mellszobra (Papp László Aréna, 2010), Széchenyi István-portrédombormű (Óbudai-sziget, 2010), Columbo és kutyája (Falk Miksa utca, 2014). Ez utóbbi az egyik legnépszerűbb alkotása.