„Nem technológiai, hanem szociológiai, pszichológiai kérdés, hogyan lehet a polgártársainkat rávenni arra, változtassanak hétköznapi szokásaikon” – mondta el bevezetőjében Pokorni Zoltán polgármester az „Innobuildings 2017” konferencián, amelyet a MOM Kulturális Központban rendeztek meg a hét közép-európai ország – Olaszország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Magyarország – önkormányzatainak, tudományos intézeteinek és energiahatóságainak közreműködésével zajló Together-projekt résztvevői számára.

A polgármester úgy vélte, az eltérő kultúrákból adódóan máshogy viselkednek a polgárok az egyes országokban, de meg lehet találni azokat a közös pontokat, amelyekből mindenki tud tanulni. „Kultúrafüggő az emberekkel való eredményes kommunikáció, de érdemes összegyűjteni a különböző tapasztalatokat, hátha tudunk egymásnak jó ötleteket adni” – fogalmazott.

„Önmagában nem elegendő egy ablak- vagy kazáncsere, a fejekben is változásra van szükség” – kapcsolódott a bevezető gondolatokhoz Kovács Lajos alpolgármester. Mint mondta, a projekt célja, hogy az energiafogyasztás csökkentésével hozzájáruljanak a globális széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez, ezáltal pedig a klímaváltozás ütemének mérsékléséhez. „Ha odafigyeléssel és mértékletességgel mindenki annyit fogyaszt, amennyire valóban szüksége van, akkor sokkal előrébb juthatunk” – tette hozzá.

„Jelenleg évente mintegy ötven gigatonna szén-dioxidot bocsátanak ki a világon, amit körülbelül 10%-kal lehetne csökkenteni az energiahatékonyság növelésével” – hívta fel a figyelmet előadásában Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője, aki arról is beszélt, hogy az energiahatékonyságot– a nukleáris, a fosszilis, a megújuló és a vízenergia után – ma már az „ötödik energiaforrásként” tartják számon.

Kőrösi Csaba kifejtette, hogy az egyes városok, régiók jelenleg sokkal jobban haladnak a klímavédelmi programok megvalósításában, mint a nemzetállamok. Budapest például másfél évvel ezelőtt csatlakozott az „Under 2 MOU” nemzetközi kezdeményezéshez, és azt vállalta, hogy a jelenlegi öt tonna/fő/év széndioxid-kibocsátást 2050-ig kevesebb, mint két tonna/fő/év mennyiségre csökkenti.

„Nyolcvanöt közép-európai középület vesz részt a programunkban. Ezek többsége óvoda vagy iskola, de közigazgatási épületek, egészségügyi, kulturális és sportlétesítmények is vannak köztük” – mutatta be a közreműködő intézményeket a Together-projekt vezető partnere, az olaszországi Treviso tartomány képviseletében Antonio Zonta.

A projektmenedzser a saját tapasztalatai alapján arról számolt be: az energiafogyasztás valós idejű mérése, az „okosmérés” elengedhetetlen ahhoz, hogy kiderüljön, pontosan milyen változásokra van szükség a felhasználói szokásokban. A trevisoi iskoláknál a részletes fogyasztási adatok és az órarend összehasonlításával például arra derült fény, hogy azért használnak fel a kelleténél 30%-kal több áramot, mert sokszor az üres tantermekben sem kapcsolják le a világítást.

„Az okosmérők olyan eszközök, amelyek internetes kapcsolattal rendelkeznek és egymással is tudnak kommunikálni” – mondta el Lengyel Kristóf, a Pannon Műhely Kft. energetikai üzletágának igazgatója, aki a munkatársaival a Hegyvidéki Önkormányzat kilenc épületében – a KIMBI, a Normafa és a Táltos Óvodában, a Budai Rajziskolában, a polgármesteri hivatalban, a Böszörményi út 24. és Kiss János altábornagy utca 31. szám alatti többfunkciós épületben, továbbá a MOM Sportban és a MOM Kulturális Központban – szerelnek fel összesen kilencven okosmérőt a fogyasztás folyamatos monitorozására.

„Jó döntés nem hozható jó adatok nélkül” – hangsúlyozta az igazgató. Hozzátette, hogy a jó adatok mellett megfelelő elemzés és intézkedés, az épülethasználókkal való együttműködés szükséges ahhoz, hogy be tudják azonosítani és vissza lehessen szorítani az indokolatlan többletfogyasztást.