Két éve fogadta el az Országgyűlés azt a törvényt, amely lehetővé tette, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat – a magyar önkormányzatok közt egyedüliként – erdőterület fenntartójává válhasson, s így átvegye mintegy 370 hektár állami erdő kezelését a Normafánál. Pokorni Zoltán polgármester szerint erre a lépésre azért volt szükség, mert nem volt igazi gazdája a területnek, amely a Margitsziget után a második leglátogatottabb közparkként funkcionál a fővárosban.

A polgármester elmondta: a Normafával kapcsolatban az egyik legnagyobb probléma, hogy kis helyen koncentrálódik az ide érkezők nagy tömege, ezért az elkövetkező évek feladata elérni azt, hogy a hegygerinc mellett más helyszíneket is célba vegyenek a látogatók. Elő kívánják segíteni továbbá, hogy a jövőben kevesebben menjenek fel autóval a Normafához, és inkább a hegy lábánál kialakítandó parkolóknál álljanak meg, ahonnan jól kiépített útvonalakon lehet majd felsétálni a hegytetőre. A közösségi közlekedés fejlesztése is kiemelt cél: szeretnék, hogy elektromos meghajtású buszok közlekedjenek a környéken, emellett pedig történjen meg a fogaskerekű vasút felújítása a vonal Normafáig, illetve Széll Kálmán térig történő meghosszabbításával együtt.

Pokorni Zoltán megemlítette, hogy a rehabilitációs munkák megkezdése előtt Natura 2000-es természetvédelmi hatásvizsgálatot, ezután pedig megvalósíthatósági tanulmányt készíttettek, mindezzel párhuzamosan pedig nagyon sok civil szervezettel folytattak társadalmi egyeztetést. Az egyeztetések alapján kialakított Normafa-programról ez év májusában helyi népszavazást hirdettek, melyen a résztvevők több mint 80 százaléka támogatta a bemutatott elképzeléseket.

A népszavazás óta lezajlott munkálatok egyik leglátványosabb eleme a Normafa út és a Libegő felső végállomása közti sétaút helyreállítása volt. Váczi János alpolgármester arról számolt be, hogy a két és fél kilométer hosszú, sokak által használt ösvény rendbetételét nem lehetett tovább halogatni annak balesetveszélyessége miatt. A felújítás során a Normafától az Anna-rétig 3 méter, onnan tovább a Libegőig pedig 2 méter szélességben stabilizált murvaburkolatot építettek ki. Az útvonal mentén pihenőhelyeket hoztak létre padokkal, asztalokkal, továbbá az egységes arculathoz igazodó új szemeteseket, irányjelző és tájékoztató táblákat is kihelyeztek.

Szintén látványos változás történt az Anna-réten, ahol teljesen megújult a korábbi játszótér. Az alpolgármester tájékoztatása szerint itt 18 új, a környezetbe illő, fából készült játszóeszközt helyeztek el, ezek környezetében pedig fenyőkéreggel borított eséscsillapító felületet alakítottak ki. A fogyatékkal élőket képviselő szervezetek javaslatára – amelyek az ősszel indult közösségi tervezési munka keretében működnek közre a Normafa rehabilitációjában – integrált játszótér készült az Anna-réten, azaz egy olyan játszóhely jött létre, amit a sérült és az egészséges gyerekek együtt tudnak használni. Az alpolgármester elmondta, hogy az Anna-réti játszótér mellett illemhelyet és ivókutat is kialakítanak még idén. Jövőre a futók, sífutók által kedvelt MHK-kört szeretnék rendbe tenni, valamint elindítanák a Jánoshegyi út rekonstrukcióját.