A reformáció ötszáz éves jubileuma alkalmából rendezett ünnepséget a KDNP XII. kerületi szervezete a farkasvölgyi Honfoglalási emlékligetben. Az itt található kopjafánál Bogárdi Szabó István református püspök, Pokorni Zoltán polgármester, Gulyás Gergely országgyűlési képviselő és Gidófalvy Dénes önkormányzati képviselő helyezte el koszorúját.
„Emberek vagy államok csak akkor járnak el ésszerűen, ha már minden más lehetőséget kimerítettek” – idézte az egyik szállóigévé lett „Murphy-törvényt” Pokorni Zoltán a Rácz Aladár út és a Hóvirág út találkozásánál lévő kopjafánál, amely a lelkiismereti és vallásszabadság törvényét Európában elsőként kihirdető tordai országgyűlésnek állít emléket. A polgármester szerint 1568-ban, a Habsburg és az oszmán birodalom közé szorult Erdélyben a gyengeség mutatta meg a döntéshozóknak, hogy nem gyengülhetnek tovább a vallási megosztottság okán: így jött létre akkor három nemzet – a magyarok, székelyek és szászok – és négy bevett keresztény felekezet, azaz a katolikusok, reformátusuk, evangélikusok és unitáriusok szövetsége.
Gulyás Gergely országgyűlési képviselő arról szólt, hogy a reformáció, amelynek most az ötszázadik évfordulóját ünnepeljük, Magyarország és Európa történelmében egyaránt kulcsfontosságú volt, hiszen az a nemzeti öntudat és nyelvhasználat előtérbe kerülésével, a pénzhasználat átalakulásával, vagy a demokratikus elveken alapuló önkormányzatiság létrejöttével egyaránt szorosan összefügg. Hozzátette, hogy a reformációval jelent meg a magyar közéleti hagyományokban a „kálvinista nyakasság” is, amely tulajdonság jelentős szerepet játszott az ország fennmaradásában.
„A hagyományok szerint 1517. október 31-én egy wittenbergi ágostonos szerzetes egyháza iránti aggodalmában, megújító szándékában disputa tételeket tűzött ki, ettől számítjuk a reformáció megindulását” – ismertette az idei, jubileumi év történelmi hátterét Bogárdi Szabó István püspök, a Hegyvidék díszpolgára. A Budahegyvidéki Református Egyházközség lelkészi vezetője két másik, fontos jubileumról is megemlékezett: arról, hogy 450 évvel ezelőtt fogadta el a debreceni zsinat a II. Helvét Hitvallást, jövőre pedig szintén 450. évfordulója lesz a nevezetes, vallásszabadságról rendelkező tordai országgyűlésnek.
„Egy az Isten, egy vérből valók vagyunk, függetlenül attól, hogy valaki katolikus vagy protestáns” – mondta az ünnepséget meghirdető KDNP XII. kerületi szervezete nevében felszólaló Gidófalvy Dénes. Az önkormányzati képviselő kiemelte, hogy ezzel az ökumenikus rendezvénnyel is a közös gyökereinkre kívánták felhívni a figyelmet, és arra, hogy a bennünket összekötő dolgok sokkal fontosabbak, mint amelyek szétválasztanak.