Negyven évvel ezelőtt jött létre a Budai Tájvédelmi Körzet, hatvan éve pedig a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület. Erre a kettős jubileumra emlékeztek természetvédelmi szakemberek a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban.
„A mai rendezvény tiszteletadás elődeink munkájának” – mondta Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának vezetője a Budai Tájvédelmi Körzet és a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület negyven, illetve hatvan éves fennállása alkalmából megtartott szakmai összejövetelen. Az igazgató arról beszélt, hogy unikális természeti értékek találhatóak mindkét védett területen, ugyanakkor mind a mai napig, a védelem mellett is nagy kihívást jelent a különleges fajok védelme. Példaként említette az illegális hulladéklerakást, valamint a tilalmak ellenére itt űzött technikai sportokat.
Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetet összefogással lehet megóvni, nélkülözhetetlen az állam és a térségi szereplők, az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti együttműködés. Kiemelte, hogy a XI. és a XII. kerület határán fekvő Sas-hegy Budapest igazi „zöld infrastruktúrája”, több mint száz pókfaj, a pannon gyík és számtalan védett növény található a területen, emellett a hegycsúcson a felújított kilátóból a főváros legszebb körpanorámáját lehet megtekinteni.
Az államtitkár által emlegetett együttműködés Csernus László, XI. kerületi önkormányzati képviselő szerint zökkenőmentes a Sas-hegy esetében. Elmondta, hogy Újbuda és a Hegyvidéki Önkormányzat 2015-ben közösen írta ki a „Sas-hegy barát kert” pályázatot, hogy a környéken élők az őshonos növények megjelenését segítsék elő kertjeikben, az invazív fajok terjedését pedig lehetőség szerint akadályozzák meg, ez utóbbiak ugyanis könnyen átterjednek a természetvédelmi területre és ott jelentős károkat okoznak.
A Budai Tájvédelmi Körzet egyik legnépszerűbb területéről, a Normafáról és környékéről a XII. kerület polgármestere beszélt köszöntőjében. „A Normafát az sodorhatja veszélybe, hogy szép” – fogalmazott Pokorni Zoltán annak kapcsán, hogy a közkedvelt pihenőhely természeti értékeinek megőrzése szempontjából épp a túlzott használat jelent kockázatot. Mint mondta, az önkormányzat a Normafa-program keretében a látogatók tömegének „széthúzását”szeretné elérni. Ennek a célkitűzésnek egyik megvalósult eleme a hajdani zugligeti lóvasút régi végállomás-épületének rekonstrukciója, aminek eredményeképp nemcsak a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény új otthona, hanem a Normafa alsó „kapuja” jött létre a mostani rendezvények is helyet biztosító, megújult műemléképületben.