„1956. október 23-án egy nemzet ébredt öntudatra és nyerte vissza az önbecsülését. Egy nemzetközösség mondta ki: elég volt!” – hangsúlyozta Pokorni Zoltán az ’56-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen. A kerület polgármestere úgy vélte, a hatvan évvel ezelőtti fővárosi tüntetés derűs volt és boldog, hiszen amit sokáig suttogni sem volt szabad, azt végre a nyílt utcán, mindenki füle hallatára lehetett világgá kiáltani. A félelem és bizalmatlanság légkörét hirtelen felváltotta az egymásra ismerés érzése és öröme, a kölcsönös bizalom.

A nemzeti egység a polgármester szerint nem csak a budapesti tüntetők élménye volt, az elkövetkező napokban az egész ország visszhangozta, hogy „elég volt, elég volt!” A szavakat aztán tettek követték: ellenállás, szabadságharc és tevékeny szolidaritás egy új, demokratikusabb Magyarország megteremtése érdekében. „Leszámítva a régi rend néhány ezer elkötelezett hívét, életkortól, társadalmi helyzettől, sőt, világnézettől, politikai irányultságtól függetlenül a magyar nemzet egységesen szállt szembe az elnyomással” – mondta.

Pokorni Zoltán szólt arról is, hogy nem csak a tagadásban mutatkozott meg a nemzeti egység: a szabadság és függetlenség olyan célok voltak, amelyek mögé egységesen sorakozott fel a nemzet. Mint fogalmazott, „a szabadságharcosok halálmegvetése, a vidék élelmiszerszállítmányai, pénzgyűjtése, az önkéntes ápolók áldozata, a forradalmi bizottságok, munkástanácsok tevékenysége mind-mind egy nemzetközösség öntudatosságának és együttműködésének a bizonyítéka”. A forradalmat és szabadságharcot átélt visszaemlékezők majd’ mindegyike ezt a csodálatra méltó közösségi érzést emlegeti a legnagyobb élményeként, ezért – tette hozzá – „ha van valami, amit a szüleink, nagyszüleink egyébként elég nehéz életéből okkal és jobbal irigyelhetünk, akkor ez a tapasztalat.”

A polgármester megjegyezte, hogy a közéletünket jellemző széthúzás, gyűlölködés, ezernyi vita miatt vannak, akik úgy gondolják, méltatlan a mai nemzedék 1956 örökségéhez. Csakhogy a hatvan éve megvalósult nemzeti egységet az elnyomás, a szovjet típusú kommunista diktatúra teremtette meg, amely megnyomorította az országot, és hosszú évekig hazugságban és félelemben tartotta az embereket. Ezért amikor „a mai békében a közélet felett sajnálkozunk, ne felejtsük el, hogy a szólás szabadsága, amiért ’56 forradalmárai is küzdöttek, bizony elkerülhetetlenné teszi nem csak a vitákat, de olykor a visszataszító gyűlölködéseket, veszekedéseket is.”

„Ha sok megnyilvánulás nem is tetszik, de el kell ismernünk, hogy a mai veszekedéseink, vitáink arról tanúskodnak, nincs nagyobb baj. Persze nem ártana némileg több jóhiszeműség, hogy a velünk egyet nem értőről ne feltételezzünk feltétlenül rosszakaratot, hanem higgyük el neki, hogy jót akar, csak épp másképp, saját lelkiismerete, tudása, világképe szerint. Jó volna többet vitatkozni és kevesebbet veszekedni” – fejtette ki véleményét Pokorni Zoltán, aki reméli, hogy meg tudjuk teremteni a békés egyet nem értés kultúráját Magyarországon.

A legfontosabb kérdésekben szerinte ma sincs olyan távol tőlünk a nemzeti egység, hiszen ahogyan 1956-ban, úgy ma is a nemzet túlnyomó többsége szabadságot és nemzeti függetlenséget akar. „Ha ezt elhisszük egymásnak, méltóbbá válhatunk ’56 szelleméhez” – zárta gondolatmenetét a polgármester.

Kitüntetések a nemzeti ünnep alkalmából

Pokorni Zoltán emlékező beszédét, valamint a Kós Gyermekkar és az Arany János iskola diákjainak műsorát követően kerületi pedagógusok, közintézményi dolgozók vehették át kitüntetéseiket a nemzeti ünnep alkalmából. Életmű Díjat három, idén nyugdíjba vonult pedagógusnak adományoztak: Budáné Veszi Mária Teréziának, a Tamási Áron iskola német nyelv és német nemzetiségi népismeret tanárának, Dohány Andrásnak, a Németvölgyi iskola igazgatójának és Hock Bertalannak, a Solti György zeneiskola orgonatanárának. Az Eötvös József-gyűrűt Fráter Adrienne, a Városmajori Gimnázium magyar-orosz és angol szakos tanára, Herczeg Józsefné, a Jókai Klub igazgatója, valamint Tőzsér Mária, az Arany János iskola történelem és földrajztanára kapta meg.

A Hegyvidék Ifjúságáért Díjjal dr. Baranyai Zoltánnét, a Süni Óvodák helyettes vezetőjét, Fábián Zoltánnét, a KIMBI Óvoda nevelőtestületének tagját, Németh Mártát, a Kós Károly iskola tanítóját és Tronovics Máriát, a Hegyvidéki Mesevár Óvoda helyettes vezetőjét tüntették ki. A Hegyvidék Ifjú Pedagógusa Díjat Domak Judit logopédus és Komporday Réka, a Zugligeti iskola angoltanára, míg a Hegyvidék Gyermekeiért Díjat Angyal Istvánné, a Mackós Óvoda dajkája és Papp Szilvia, a Gazdasági Ellátó Szolgálat gazdasági vezetője vette át. A Segítő Kéz Díjjal idén Huszár Andreát, a Németvölgyi iskola szülői munkaközösségének tagját és Faludi Andrást, a MOM Kulturális Központ munkatársát jutalmazták.

Díszoklevelekkel a nyugdíjas pedagógusok hosszú, fáradságos munkával eltöltött éveit ismerték el. Aranyoklevelet kapott az ötven évvel ezelőtt diplomázott Bagó Bertalanné, Beke Imréné Strinni Gizella, Császár Jánosné, Keresztes Tiborné, Povjeszló Istvánné és Csapó Györgyné. A hatvan évvel ezelőtt pályára lépett Belics Andrásné, Ferdinándy Sándor, Győry Károlyné, Honffy Andrásné, dr. Hölvényi Györgyné Kovács Ilona, Jávori Jenőné, Karcagi Gyuláné, Klaiber Györgyné, Pallos Jánosné Varga Zsuzsanna és Wáger Györgyné munkáját Gyémántoklevéllel, míg a hatvanöt évvel ezelőtt diplomát szerző Fáy Aladárné pedagógusi pályafutását Vasoklevéllel köszönte meg az önkormányzat.

Szoboravatás a Gesztenyés kertben

A MOM Kulturális Központban megtartott október 23-i ünnepség a Gesztenyés kertben folytatódott, ahol felavatták Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész „A szabadság szárnyaló madara” című alkotását: a fekete talapzatra állított, carrarai fehér márványból készült mű egy galambot ábrázol, ami a forradalom tisztaságát, a forradalmárok lelkületét, az életet és a halál utáni halhatatlanságot egyaránt szimbolizálja. Az új szobornál a kerületben működő pártok, nemzetiségi önkormányzatok, egyházak, intézmények, civil szervezetek, hagyományőrző társaságok képviselői koszorúztak; a Hegyvidéki Önkormányzat nevében Pokorni Zoltán polgármester, valamint Fonti Krisztina, Kovács Lajos és Váczi János alpolgármester helyezte el az emlékezés virágait.

Az ünnepi program a koszorúzással nem ért véget: a MOM Kulturális Központ kupolatermében bemutatták Goda Krisztina „Szabadság, szerelem” című filmjét, majd a Misztrál együttes adott koncertet Megkopott harangszó címmel. Mindeközben a Sirály sétányon időszakos kiállítás nyílt, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc kerületi vonatkozású történéseit mutatja be október 23-ától november 5-éig. A szabadtéri tárlaton a szervezők lehetőséget biztosítottak arra, hogy saját gondolatainkat, üzeneteinket kifüggesszük, illetve másokét elolvassuk a hatvan évvel ezelőtti eseményekkel kapcsolatban.