„Az új típusú működésnek több gyengéje van, mint erénye – szögezte le előadása elején Pokorni Zoltán –, mert kevéssé tudja a gyerekek otthonról hozott kulturális különbségeit kiegyenlíteni.” Pozitívum, hogy a kormány hozzányúlt a szétaprózódott oktatási rendszerhez, hiszen az ország 3200 települése közül több mint 2000 tart fenn iskolát, eltérő lehetőségekkel és eltérő hatékonysággal. A szabad iskolaválasztás előnye, hogy a jó iskolákba középosztálybeli, jól motivált gyerekek jönnek, hiszen érthető okból jó iskolát keresnek a gyereküknek a motivált szülők, az ott maradók, az amúgy is hátránnyal indulók viszont nehezebben fejleszthetők, és ez a rendszerből adódó negatívum, magyarázta a Hegyvidék polgármestere.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, leendő 120 ezer alkalmazottjával túl van azon az optimumon, amit a mai kulturális, közlekedési és egyéb viszonyok között zökkenőmentesen kezelni lehet, s komoly gond az is, hogy normatív szabályokkal csak statikus rendszert lehet irányítani, márpedig az oktatás nem ilyen, mert állandó döntési kényszerben vannak az iskolák igazgatói, ezért óhatatlanul mindig a legsürgetőbb kérdéseket kell megoldaniuk. Amíg az iskolák a négyévenként megválasztott képviselőtestületek fennhatósága tartoztak, biztosak lehettek abban, hogy a kompromisszumokat is vállaló politikusok a problémákra a megoldásokat keresik, ezzel szemben „az apparátusi attitűd szerint a legfontosabb, hogy egyáltalán ne is legyen ügy” – fogalmazott Pokorni Zoltán, majd arról beszélt, hogy a megváltozott teherviselés mennyire megváltoztatja majd az eddigi működést. „900 milliárd forint szükséges a közoktatási rendszer üzemeltetésre, ennek a felét a normatív támogatás adta, másik hányadát pedig a fenntartók, azaz az önkormányzatok fizették egyebek mellett a különböző helyi adóbevételeikből, ingatlan-bérbeadásból, vagy rosszabb esetben hitelből. Az önkormányzati bevételek közül azonban sokat magához vont az állam – figyelmeztetett a polgármester –, így az önkormányzatok forrásai jócskán csökkentek.”

Az ennek megoldását hivatott döntés, vagyis az, hogy az állam a szakmai, tartalmi irányítást, az önkormányzat pedig a működtetést végzi, Pokorni Zoltán szerint belátható időn belül gondokat fog okozni, és elkerülhetetlennek tartja, hogy még ebben az évben a köznevelési törvény néhány korrekcióját végrehajtsák. A továbbiakban szólt arról is, hogy még kérdéses, hogy az iskolák közti színvonalbeli különbséget kiegyenlíteni szándékozó intézkedések mennyire lehetnek hatékonyak, hiszen félő, hogy azok az iskolák, amelyek jól működő – és gazdaságilag stabilabb – önkormányzatok felügyelete alatt működtek, nem veszítenek-e többet mindezzel annál, mint amennyit a hátrányosabb területeken lévő iskolák nyerhetnek. „Feltételezhetően a jó szándék volt a mozgatórugó, a méltányos oktatásra törekvés – mondta a polgármester –, de ez csak plusz forrás rendszerbe kerülésével oldható meg. Ha ezt nem lesz miből előteremteni, a kiegyenlítés anyagi természetű lesz csak, és ez az oktatás színvonalára lesz rossz hatással.”

Szebedy Tas, a Városmajori Gimnázium igazgatója szerint átláthatatlan adminisztrációs terhek szakadnak az iskolaigazgatók nyakába: „három éve vettük át az általános iskolát, és még mindig tudtunk a végére érni a teljes leltári átadás-átvételnek – mondta, majd annak az aggodalmának adott hangot, hogy a tervezhetőség lehetősége hiányzik az új rendszerből. „A vezetői munka alapja az előrelátó gondoskodás, ez ebben a rendszerben csak teória marad” – hangsúlyozta a hegyvidéki iskolaigazgató, szavait a konferenciát hallgatók teljes egyetértéssel fogadták.