A kormány nem akarja az iskola épületeket, mint vagyontárgyakat átvenni, így a tulajdonból fakadó terheket az önkormányzatnak kell viselni, az állam a tartalmat fogja biztosítani, méghozzá nem a kormányhivatalok, hanem a NEFMI igazgatása mellett. Szerinte méltányos a kiegyenlítés szándéka, a kérdés, hogy mindez miképpen történik meg. Bízik abban, hogy plusz források kerülnek a rendszerbe, ami azt jelentené, hogy a kiegyenlítés magas szinten történik meg, azaz a most még rosszabb helyzetű iskolákat emelnék fel a gazdagabb települések szintjére.

A közoktatási feladatellátás és az intézményrendszer átalakításával kapcsolatban Princzinger Péter, az Oktatási hivatal elnöke elmondta:

az eredeti elképzelések szerint a magyar állam feladat, joga és kötelezettsége az intézményrendszer fenntartója. Ezt a kötelezettséget 2013 szeptemberétől kezdve a kormányhivatalokon keresztül látja el, ugyanakkor az állam határozott időre köznevelési szerződéssel átadhatja a fenntartást a települési önkormányzatoknak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a már lezajlott megyei szintű átadás tapasztalatait nem lehet teljes mértékben átültetni a települési szintű átszervezésre, hiszen ez elsősorban a megyei önkormányzatok pénzügyi konszolidációját szolgálta.

A korábbi elképzelések szerint az állami átvétel után háromféle működés: lett volna olyan intézmény, amit hosszú távon az állam üzemeltet, olyanok, amelyeket az önkormányzatok az üzemeltetés szintjén visszavesznek és azok, ahol az egyházi és a magánintézmények, amelyek fenntartásában az állam szerepet vállal.

Hangsúlyozta: az intézmény átvétel nem cél, hanem eszköz, ráadásul nem is az egyetlen lehetőség. A cél az, hogy a pedagógiai folyamatokat a lehető legkisebb mértékben zavarja meg a folyamat, egyúttal a közoktatási, köznevelési „alapszolgáltatási szint” kialakítása eredményes, hatékony és méltányos legyen. Ennek része az egységes szempontrendszer és módszertan bevezetése, a racionális feltételek megtervezése és biztosítása.

Arra a kérdésre, hogy miért fontos a rendszer megváltoztatása Princzinger Péter elmondta, hogy az állam felelősséget vállal a közoktatás, köznevelés biztosítására, egyúttal megteremti az egyszintű hatékony döntéshozatal lehetőségét.

A tervezett átadás-átvétel 2013. január elseje volt, ami meg is történik, míg az elemző, tervezői munka ezt követően indulhat meg. Ennek eredményeképpen 2013. szeptemberében már az új fenntartói szerkezetben és intézményi struktúrában indulhat el.

A minimális szolgáltatási szintet tehát az államhatározza majd meg, amihez a minimális normarendszert, azaz a finanszírozást is biztosítania kell a feladatfinanszírozás tekintetében. Szerinte utóbbi azért fontos, hogy legyen az államnak képe arról, hogy az adott gyermeklétszámot milyen finanszírozás mellett lehet ellátni.

Az alapfokú oktatásban járások szerinti tankerületek jönnének létre, a középfokú oktatásban megyei szintű szervezésre lenne szükség, míg a fővárosban egyelőre nincs döntés.

Pokorni Zoltán mindehhez annyit tett hozzá, hogy jelenleg jobb a helyzet mint négy hónapja a törvény első vitáján, hiszen úgy tűnik, a korábbinál működőképesebb, racionálisabb megoldás születik.

Princzinger megerősítette: az átadás-átvétel a jelenlegi állapotok szerint 2013. januárban lezajlik, ennek a remények szerint az lesz az eredménye, hogy igazságosabbá válik a források elosztása és felhasználása.